A technológia fejlődésével újabb és újabb fejlesztések válnak elérhetővé, hogy áthidalják a fizikai távolságot és közvetlen, minden szempontból biztonságos kapcsolatot hozzanak létre a felhasználó és szolgáltató között. Az adatvédelmi és adattárolási biztonsághoz szükség van egy rendszerre, amely kiszűri, hogy jogosultan indítunk-e el bizonyos tranzakciókat. Ilyen lehet például a hangalapú azonosítás.
Kezdetben különböző kódokat használták azonosításra, emellett másik bevett módszer, hogy a jogosult birtokában lévő fizikai kártya jelenti az azonosítás alapját, ez viszont elveszhet, ellophatják és tönkre is mehet. A különféle személyhez kötődő egyedi azonosítók, azaz az úgynevezett ’biometrikus adatok’ viszont úgy látszik leegyszerűsíthetik majd az azonosítás folyamatát és ezzel egyidőben biztonságosabbá is tehetik azt.
Mi is az a biometrikus azonosítás?
Fizikai, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőkre vonatkozó olyan, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személyek egyedi azonosítását.
Az ujjlenyomat- és arc- vagy íriszfelismerő programok a 2010-es évek elején kezdték el térhódításukat. Kezdetben több problémával is szembesültek a fejlesztők: fényképpel megvezethető szenzorok, vagy a lassú és nem pontos érzékelés nehezítette a rendszer elterjedését. A techvilág új megoldást keresett, és a hangalapú azonosítás felé vették az irányt.
A pénzügyi piac fogyasztóit még jobban kell védeni, hiszen a személyes adataikon túl szenzitív pénzügyi információikat is tárolják. Az Európai Unióban végzett felmérések szerint a fogyasztók kétharmada felismeri a személyazonosságot hitelesítő biztonsági adatok védelmének fontosságát. Az online tér miatt pedig sokaknak a gyorsaság és az egész folyamat átláthatósága a másik két legrelevánsabb tényező.
És hogy miért is lehet a legalkalmasabb a hang, mint egyedi azonosítónk, az adataink védelméhez is? Mert ez az az információ, ami adott időben is a leggyorsabban beazonosítható, magyarul adott időben a legszemélyesebb! Márpedig olyan részleteket, karakterisztikákat is képesek megfigyelni egy hangfájlban, mint az akcentus, az ütem, a hanglejtés vagy éppen a gége és orrüreg mérete. Egyes azonosító rendszerek pedig 2%-os hibával dolgoznak, amivel könnyedén megelőzik a többi, korábban említett módszereket.
Nemzetközi példák és hazai elvárások
Három éve például a nagy, online piactereken való böngészés 40 %-a ilyen módon történt. A Google, de az Apple is a 2010-es évek eleje óta gőzerővel fejleszti, teszteli és alkalmazza a hangalapú keresőmotorjait, amit már bármelyik okoseszközön megtalálunk. Ehhez tevődik hozzá, hogy nem csak mi böngészünk a találatok között, hanem a preferenciáinkhoz igazítva már ők kínálják fel nekünk azokat, amikre mi keresni szeretnénk szerintük. Mindezt a tényleges kereséseink és a hangalapú megfigyeléseik alapján.
Az amerikai piacon 2022-ig 40 milliárd dollárt költenek majd el hangalapú kereséssel, becslések szerint. Ami a pénzügyi rendszerben való alkalmazását illeti, egyes bankok már beléptetéshez használják a személy hang alapon történő ellenőrzését. Gyakran kiküszöböli egy további hitelesítési lépcső igénybevételét, így meg is gyorsítja a folyamatot, amellett, hogy biztonságossá is teszi. Ilyen példa lehet a HSBC, brit bank, ahol már több, mint 2 millió felhasználónak érhető el ez a rendszer. Itthon még nem találunk rá példát, aminek köszönhető annak, hogy a kontinensünkön is még az ujjlenyomat szerinti beléptetést tartják legtöbben a legbiztonságosabbnak. Azonban a trendeket követve, ez a közeljövőben hamarosan megváltozhat.
